A vízidisznó vagy más néven kapibara Földünk legnagyobb rágcsálója. Dél-Amerika nagy részén megtalálható, kizárólag olyan helyeken él, ahol a víz könnyen hozzáférhető, például elárasztott füves területek, mocsarak és síkvidéki erdők, ahol egész évben van víz.

15-20 fős vegyes csoportokban él, a csapatot egy öreg domináns hím vezeti. A száraz évszakban nagyobb, több száz fős csoportba is verődhetnek. A nőstény kapibarák valamivel nagyobbak a hímeknél. Durva, vékony, vörösesbarna szőrük van a testük legnagyobb részén, a hasukat kivéve, ahol sárgásbarna színű. Hordó alakú testük van, a mellső lábaik valamivel rövidebbek, mint a hátsók. Kiválóan úszik, lábujjai között úszóhártya található, és táplálékainak zömét is vízparton, illetve a vízben szerzi meg. Félig vízi életmódjához illeszkedik továbbá az, hogy a szeme, füle és az orrnyílása a feje tetején található.

Szagokkal és különféle hangokkal kommunikálnak egymással. A ragadozók támadása esetén kiáltással figyelmeztetik egymást. Nagyon gyorsan képesek futni, illetve a vízbe menekülnek veszély esetén.

A kapibarák egész évben szaporodnak, az újszülöttek világra jövetelüket követően nem sokkal már képesek állni és járni, egy héten belül pedig legelni. A fiatal kapibarák egy éves korukig maradnak a szülők csoportjával.

Természetes ellenségei az anakonda, a kajmán, a jaguár, az ocelot és a puma, illetve az ember, mert vízi életmódja miatt húsa halnak (böjti ételnek) számít. A kapibarák átlagosan 6 évig élnek a vadonban, míg Állatkertekben akár 12 évig is élhetnek.

Állatkertünk egy 6 fős szaporodó csapatot mutat be nagy sikerrel a vízi madarakkal és pampanyulakkal közös kifutón.