A rokonához, az ürgéhez hasonló testfelépítésű és életmódú állat az USA déli részének száraz síkságain és fennsíkjain él. Gyakran láthatóak, amint lét lábra állva kémlelik a terepet. Növények leveleit, szárát, fűfélék, gyomok gyökerét fogyasztja. Rendkívül jól ás, hatalmas üregrendszereket képesek kialakítani.

A prérikutyák között magas szintű szociális szervezettség figyelhető meg. Nagy, akár több száz fős kolóniákban is élhetnek. A csoport a nőstények közötti rokoni kapcsolatokra épül, az ivaréretté váló hímek elhagyják a szülő csoportjukat. A szaporodási időszak tél végére vagy kora tavaszra esik. A csupaszon és vakon világra jövő kölyköknek 7 hetes korukig viseli gondját anyjuk. A nőstények egy, míg a hímek két évesen válnak ivaréretté. A 19. század végén, miután ragadozóikat jórészt kiirtották, a prérikutyák nagyon elszaporodtak. Ekkor elkezdték üldözni őket, ami jelentősen lecsökkentette a számukat, mára mindössze 2,25 millió maradt belőlük az 1905-ös 800 millióval szemben.

2003-ban húsz főből álló ifjonc prérikutya-csapat érkezett az állatkertbe, akik rövid idő alatt felépítették üregrendszerüket, amelyben át is teleltek.
A prérikutya a felméréseink szerint az egyik legnépszerűbb állatfajunk. Jól szaporodnak, minden évben születtek kicsik, úgyhogy a szaporulatból juttathatunk más állatkerteknek is.