Szent íbisz (Threskiornis aethiopicus)

Angol
Sacred Ibis
Előfordulás
Afrikában a Szaharától délre, Jemenben, Irakban az Eufrátesz és a Tigris torkolatánál
Testtömeg
1,5 kg
Testhossz
65-89 cm
Tápláléka
főleg gerincteleneket, kisebb gerinceseket, tojásokat fogyaszt
Szaporodás
általában 2-3 tojást rak, a fiókák 28-29 nap után kelnek ki
IUCN Vörös Lista
nem veszélyeztetett (LC)
Washingtoni Egyezmény
-
Magyarországon
nem védett

A szent íbisz Afrika és Irak egyes területein őshonos, de vannak populációi Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és a Kanári-szigeteken is, melyek leszármazottai fogságból megszökött egyedek. A jellegzetes lefelé görbülő csőrű madarak édesvizek mentén, szavannákon, kultúrterületeken és tengerparti lagúnákban egyaránt megtalálhatók, de az utóbbi időkben a városokban, főleg azok szeméttelepein is feltűntek.

Testük legnagyobb részét fehér toll borítja, nyakuk hosszú, fejük szürkésfekete színű és csupasz, csőrük hosszú, fekete, és lefelé görbül. Lábaik szintén feketék. A fiatalok feje és nyaka tollal fedett. Általában kisebb, 2-20, néha azonban akár 300 fős csoportokban táplálkoznak; lassan lépkedve szedegetik ki a kisebb állatokat a sárból vagy a laza talajból, néha krokodiltojásokat is elfogyasztanak. A száraz időszak kezdetekor akár több száz kilométert is vándorolnak költésre alkalmas helyeket keresve. Nyújtott nyakkal, többnyire V-alakzatban repülnek.

Röviddel az esős időszak kezdete után párzanak, ilyenkor monogám párokat alkotnak. Akár 2000 párból is álló kolóniában költenek, gyakran más gólyafélékkel együtt. Fészkét gallyakból fákra, bokrokra vagy sziklás szigetekre rakja. Tojásai nagyjából 28 nap után kelnek ki, a fiókák 35-40 nap elteltével repülnek ki, és nem sokkal ezután önállóvá válnak és elhagyják a kolóniát. Nagyon alacsony a szaporodási sikerük, legtöbbször csak egy fióka éri el a felnőttkort fészekaljanként.

Mivel a kifejlett példányok elég nagyok, elriasztják a legtöbb ragadozót. A fiatal egyedeket gondosan őrzik szüleik, de időnként áldozatul eshetnek nagyobb ragadozó madaraknak.

A rendszeres szaporulatnak köszönhetően már szépen növekszik íbiszeink létszáma, jelenleg 7 egyede él a vízimadár röpdében.