Örvös csája (Chauna torquata)

Angol
Southern screamer
Előfordulás
Testtömeg
Testhossz
81-95 cm
Tápláléka
vízinövények, levelek, magvak, ritkán gerinctelenek
Szaporodás
2-7 tojása 43-46 nap alatt kel ki
IUCN Vörös Lista
nem veszélyeztetett (LC)
Washingtoni Egyezmény
-
Magyarországon
nem védett

A lúdalakúak rendjébe tartozó örvös csája Dél-Amerikában, Peru délkeleti, Bolívia, Paraguay és Argentína északi, valamint Brazília és Uruguay déli részén él. Élőhelyét főként trópusi és szubtrópusi mocsarak, torkolatok és vízpartok alkotják. A három csája faj közül az örvös csája testtömege a legnagyobb. Testméretéhez és lábaihoz képest kicsi feje van, a nyakán fekete gyűrű található. A felnőtt példányok tollazata általában szürke színű, de előfordulnak barna példányok is. A két nem kinézete hasonló.

Az örvös csája nagyon jó úszó, lába részben úszóhártyás, habár többnyire inkább a szárazföldön tartózkodik.  Annak ellenére, hogy nem költöző madár, kiválóan tud repülni. A párzási időszakon kívül a csáják nagy madárrajokat alkotnak, és együtt táplálkoznak a füves területeken és a megművelt földeken. Szárnyaikon egy-egy csontos sarkantyú található, melyet a ragadozókkal, valamint a vetélytársaikkal folytatott harcok során használnak.

A párzás egész évben történhet, ám a déli féltekén lévő tavasz idején jellemző leginkább. Ilyenkor a madarak monogám párokat alkotnak, nagyméretű fészküket közösen készítik el a talajon, a víz közelében. Az udvarlás idején rendkívül hangos hangot hallatnak, ami akár 3 kilométerre is elhallatszik. A tojó által lerakott 2-7 tojás költésében mindkét szülő szerepet vállal. A sárga, pelyhes fiókák 43-46 nap után kelnek ki, és nagyon hamar elhagyják a fészket, de mindig a szüleik közelében maradnak és követik őket. Az első hetekben a csibék többnyire a vízben tartózkodnak, amíg nem tudnak elég gyorsan futni ahhoz, hogy veszély esetén elmeneküljenek. 8-10 hetes korukban kezdenek tollasodni, és 12-14 hetes korukban vállnak önállóvá.

Az örvös csája akár 15 évig is élhet. A természetben jelenleg elterjedt, és széles körben előfordul. A veszélyt az élőhelyének pusztítása, a vizes területek lecsapolása a mezőgazdaság kiterjesztése céljából, valamint a vadászat jelenti számára.

Állatkertünk örvös csájái a Gulya-dombi területen lévő Madárröpdében tekinthetők meg.