Pampanyúl vagy nagy mara (Dolichotis patagonum)

Angol
Patagonian Mara
Előfordulás
Argentína középső és déli vidékein
Testtömeg
8-16 kg
Testhossz
69- 75 cm
Tápláléka
növényevők, leginkább fűfélékkel táplálkoznak
Szaporodás
3 hónap vemhesség után 1-3 kölyök
IUCN Vörös Lista
mérsékelten fenyegetett (NT)
Washingtoni Egyezmény
-
Magyarországon
nem védett

A pampanyúl vagy más néven nagy mara Földünk második legnagyobb rágcsálója. Dél-Amerikában, Argentína száraz középső és déli területein őshonos, füves pusztákon él. Élőhelyén fennmaradását a mezei nyúl elszaporodása veszélyezteti. Fogságban jól szaporodik, népszerű állatkerti állat.

A pampanyúl kinézetre nyúlra és szarvasra hasonlít, valójában azonban a tengerimalacfélék családjába tartozik. A rágcsálókra nem jellemző módon monogám típus, egy életre választ párt. A hím követi mindenhova és védelmezi a nőstényt, valamint vizeletével megjelöli őt, mint a saját „területét”. A kölykök nevelésében az apa kevés szerepet vállal, az ő feladata, hogy figyelje a ragadozókat. Ebben segíti fejlett hallása, látása és szaglása.

Mivel az ivarzás 3-4 havonta egyszer fordul elő, és csupán fél órán át tart, így a monogám kapcsolat különösen előnyös. Azáltal, hogy a pár állandóan együtt van, a hímnek nagyobb esélye van a szaporodásra. Habár az életük nagy részében párban élnek, a kölykök születése után előfordul, hogy nagyobb csoportokban gyűlnek össze, és közös bölcsődékben, más állatok elhagyott üregeiben nevelik fel utódaikat. Ilyenkor a nőstények szaglásukkal állapítják meg, hogy melyik kölyök a sajátjuk. A nőstények 8 hónapos korukban válnak ivaréretté.

Gyorsan és kitartóan futnak, a sebességük akár 72 km/h is lehet. Menekülés közben négy lábon ugrálva szökellnek. Táplálékukat legnagyobb mennyiségben a fű teszi ki, ám emellett nagy mennyiségben fogyasztanak kaktuszt is, aminek a folyadék-utánpótlásban van nagy szerepe.

Állatkertünk egy 5 fős szaporodó csapatot mutat be nagy sikerrel a vízi madarakkal és a kapibarákkal közös kifutón.