Guanakó (Lama guanicoe)

Angol
guanaco
Előfordulás
Argentína, Bolívia, Chile és Peru, főként az Andok lankáin
Testtömeg
80 – 120 kg
Testhossz
150 – 200 cm
Tápláléka
növényevő
Szaporodás
11 hónap vemhesség után 1 csikó
IUCN Vörös Lista
nem veszélyeztetett (LC)
Washingtoni Egyezmény
CITES II.
Magyarországon
nem védett

A guanakó a dél-amerikai tevefélék egyik faja, a négy faj közül a leginkább elterjedt és ő él a legkülönfélébb élőhelyeken. Alkalmazkodott a mostoha, erősen szezonális környezethez. Képes megbirkózni az olyan, egymással szöges ellentétben lévő éghajlatokkal, mint amilyen a hiper-száraz Atacama sivatag Chile északi részén és az állandóan nedves Tűzföld Dél-Amerika déli csúcsánál. Inkább a nyílt, száraz élőhelyeket kedveli és kerüli a meredek lejtőket és sziklás részeket. A guanakó a tenger szintjétől egészen a 4500 méteres magasságig megtalálható.

Hossza kb. 150-200 cm, magassága 90-125 cm és testtömege 80-120 kg között mozog. A finom, rövid alsó szőrzet felett levő vastag fedőszőr mélyen gyökerezik a vastag, erős bőrben, színe erős vörösesbarna. Feje keskeny; szeme nagy, feltűnő.

Társas lény, több nőstény és egy domináns hím alkot egy csapatot. A fiatal hímek és a fiatal nőstények külön – külön nagyobb létszámú csapatokban élnek, míg saját csapatot nem alkotnak. A hímek heves harcot vívnak egymással a novembertől februárig tartó párzási időszakban. A nőstények 2 évesen, míg a hímek 2-4 évesen válnak ivaréretté. Az újszülött guanakó a hosszú vemhességi időnek köszönhetően rendkívül fejletten jön a világra, és a születését követő 1 órán belül már képes állni. Mivel gyorsan fel kell nőnie a hideg tél beállta előtt, ezért néhány héten belül legelni kezd. 11-15 hónapos korukban hagyják el a csapatot.

Amikor fenyegetve érzik magukat, hangos bégetéssel figyelmeztetik egymást, majd akár 50 km/ órás sebességgel futnak el, illetve kiválóan tudnak úszni is. Átlagosan 28 évig élnek.

A Veszprémi Állatkert csapatának egy része Miskolcról, másik fele pedig Hollandiából érkezett.