Dzselada pávián (Theropithecus gelada)

Angol
Gelada Baboon
Előfordulás
Etiópia és Eritrea
Testtömeg
13-21 kg
Testhossz
50-74 cm
Tápláléka
Kizárólag növényekkel táplálkoznak, főleg fűfélékkel, és azok magjaival.
Szaporodás
5-6 hónap vemhesség után 1 kölyök
IUCN Vörös Lista
nem veszélyeztetett (LC)
Washingtoni Egyezmény
CITES II.
Magyarországon
nem védett

Szerepel az EAZA Európai Veszélyeztetett Fajok Programjában (EEP)

A talán az egyik legkülönösebb majomfélét csak 1835-ben fedezték fel. Kizárólag Etiópia és Eritrea magasföldi füves szavannáin él. Éjszakára alvósziklákat keresnek fel, ahonnan reggelente leereszkednek és felkeresik a közeli füves területeket. A dzselada populációk többsége 2-5000 méteres magasságtartományban él, az ottani szélsőséges éghajlathoz alkalmazkodott. Kizárólag növényekkel táplálkoznak, főleg fűfélékkel, és azok magjával táplálkoznak. A dzseladák háremekben élnek, amely a kifejlett hímen kívül néhány (2-6) nőstényből és az utódaikból áll. A rendszerint egy kölyök 5-6 hónapnyi vemhesség után születik meg, majd 12-18 hónapos koráig szopik. A nőstények 4-5 éves, a hímek 5-7 éves korukban válnak ivaréretté. Állatkertekben akár 30 évig is élhetnek.

A dzseládák nem véletlenül számítanak az egyik legkülönösebb majomfajnak. Nemcsak egyedülálló táplálkozásuk és kinézetük alapján. A dzseladáknál ugyanis hölgyválasz van. A galléros pávián háremekkel szemben itt a nőstények a valódi vezetők. Mikor egy idegen hím megpróbálja átvenni az uralmat a csapat felett az éppen regnáló hím kiszorítása révén, a nőstények eldöntik, kit támogatnak. Függetlenül attól, hogy a két hím csatája miként végződik, a nőstények agresszíven fellépve elűzik a számukra kevésbé szimpatikus hímet. A dzseladák a majmok között is kiemelkedő kommunikációval rendelkeznek. Eddig közel 27 hangot tudtak megkülönböztetni a kutatók. A mimika is rendkívül fontos náluk, egyedi "grimaszuk" során képesek teljesen felhúzni az ínyüket. A mellükön lévő szőrtelen folt színe is jelzés értékű, a nőstényeknél például élénkpiros szín jelzi a fogékonyságot.

Az Európai Veszélyeztetett Fajok Programjának keretein belül egy tenyészcsapatot tekinthetnek meg látogatóink az Állatkert gulya-dombi részén. 2010-ben Magyarországon elsőként a Veszprémi Állatkertkertben született dzselada pávián kölyök, majd azóta is rendszeresen szaporulattal örvendeztetik meg a gondozókat és a látogatókat a dzseladák.