Hajdan a főemlősök közé sorolták a lajhárokat majmokra emlékeztető külső megjelenésük és szinte emberi arckifejezésük miatt. Valójában a hangyászokkal és tatukkal együtt a vendégizületesek (Xenartha) közé tartoznak egy közös anatómiai jellegzetességük alapján. Esőerdők lombkoronáján élnek, este mozognak, természetesen lajhárlassúsággal. Az anyagcseréjük is rendkívül lassú, hetente egyszer ürítenek. A barna bundájukat zöld színnel árnyalják a rajtuk megtelepedő algák, ami a rejtőzködésben segíti. Gyümölcsökkel, levelekkel táplálkoznak, ritkán tojást és rovarokat is fogyasztanak.

Alapvetően magányosan élő állat, bár több nőstény is megtelepedhet ugyanazon a fán. Évente egyszer ellenek. A megszülető lajhárkölyök 5 hétig az anyja hasán csüng. A nőstények 3, míg a hímek 4-5 éves korukban válnak ivaréretté. Az utódok rendszerint a szüleik közelében maradnak, megöröklik a területüket.

Az állatkertbe 2004-ben érkeztek a lajhárok az akkori Trópusi Madárházba. 2005-ben született meg az első lajhárkölyök, Alf, aki más állatkertbe került. Jelenleg az új Kölyök-dzsungel Játszóház és Terráriumban tekinthetők meg a lajhárok.