Hírek

Vadvilág világnapja 2018. március 3.

2018-03-02

Holnap ünnepeljük Földünk vadon élő állat- és növényvilágát. 2013-ban ugyanis az ENSZ közgyűlése úgy döntött, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az aláírás napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává nyilvánítja.

A Vadvilág Világnapja felhívja a figyelmünket az élővilág sokszínűségére és azokra a veszélyekre, melyek miatt fennmaradásuk a jövő nemzedékei számára kérdésesek lehetnek. Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék, vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ.

2018-ban a Vadvilág Világnapján a nagymacskáké a főszerep. A ragadozók családjába tartozó nagymacskák a világ szinte minden részén megtalálhatóak; tigris, oroszlán, jaguár, ocelot, puma, leopárd, hiúz csak néhány a számos faj közül. Változatos külsejükkel, kecses testfelépítésükkel és titokzatosságukkal nagy népszerűségnek örvendenek. A változó időjárási- és természeti viszonyok, a folyamatosan szűkülő élettér és orvvadászat egyre több fajt sodor a kihalás szélére.

 

Az orvvadászok tevékenysége és az illegális kereskedelem jelentős károkat okoz. Az orvvadászok általában anyagi haszonszerzésből, de egyes helyeken a megélhetési gondok enyhítése érdekében folytatják törvényellenes tevékenységüket. Bundájukért, karmukért melyekből ruházati cikkeket és ékszereket állítanak elő, illetve tévesen gyógyhatásúnak vélt csontjaikért és belső szerveikért is előszeretettel vadásszák őket. Ennek eredményeként teljes fajok pusztulnak ki és kerülnek a kihalás szélére.

Hatalmas kárt okoznak a földművesek közti területharcok is. A huszadik század elejétől a nagymacskák élőhelye mára körülbelül a felére zsugorodott. Drámaian csökkent az oroszlánok száma is Afrikában. A vadon élő tigrisek egyedszáma drasztikusan, mintegy 97 százalékkal csökkent az elmúlt században, valamint az 1930-as évek óta három alfaja teljesen ki is pusztult. A hópárducok közül napjainkban már csupán pár ezer él szabadon a vadonban. Az amuri leopárdból összesen aligha néhány tíz példány él eredeti, természetes élőhelyén. Az afrikai gepárd is veszélybe került, ahogy az emberi települések és a gazdálkodás elfoglalta élőhelyét.

A nagy ragadozómacskák 60 százaléka, körülbelül 15 faj történelmi élőhelyének több mint a felét veszítette el. Ez azt jelenti, hogy életben maradásuk és fontos ökológiai szerepük megőrzése érdekében szükséges a tudományosan megalapozott visszatelepítésük azokba a régiókba, ahonnan szinte teljesen eltűntek.

Az Állatkerteknek rendkívül fontos szerepe van a veszélyeztetett fajok megőrzésében és védelmében. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagjaként a Veszprémi Állatkert is aktívan részt vesz a nemzetközi természetvédelmi projektekben, és szerepet vállal az európai fajmegmentési és tenyésztési programokban (EEP, ESB).  Állatkertünkben a nagymacskák közül hópárducokkal, szibériai tigrisekkel, oroszlánokkal és kárpáti hiúzokkal találkozhatnak látogatóink. Tenyésztési sikerekkel is büszkélkedhetünk, ugyanis 2016 egyik nagy meglepetéseként két szibériai tigriskölyök született Állatkertünkben, egy nőstény, Léna és egy hím, Borisz. Pár nappal a kistigrisek születése után pedig hármas ikrek jöttek világra a kárpáti hiúzoknál.