Berber makákó
(Macaca sylvanus) |
|
| |
| Angol név: Barbary Macaque |
| Előfordulás: Északnyugat-Afrikában és Európában |
| Testtömeg: 5-13 kg |
| Testhossz: 38-76 cm |
| Tápláléka: hajtások, gyökerek, magok, bogyók, gerinctelenek |
| Szaporodás: 7 hónap vemhesség után 1, ritkán 2 kölyök |
| Nemzetközi védelem: a vadon élő állományt a vadászat és az élőhelyük tönkretétele veszélyezteti |
| |
Ez a faj a makákók egyetlen afrikai képviselője, sőt az egyetlen majomfaj, amely Északnyugat-Afrikában és Európában is él. A magótok emberemlékezet óta ott élnek Gibraltár magas szikláin. Gyaníthatóan ők az utolsó képviselői az egykor Európa nagy részére kiterjedő populációnak. Manapság már csak Algéria és Marokkó egyes vidékein élnek.
Hasonlóan a többi makákófajhoz, a berberek is hierarchikus szerkezetű csoportokban élnek. A csapat 12-40 tagból is állhat, melyben több hím is lehet.
A kölykök nevelésében a kifejlett és növendék hímek aktívan részt vesznek.
Gyakran látni, hogy a berberek ajkukat hátrahúzva kattotgtatják a fogukat, de míg a legtöbb majomfajnál a fogak kimutatása és csattogtatása a behódolás jele, addig a magótoknál ez barátságos gesztusnak számít.
|
Az Állatkertben látható berber makákók egy csak hímekből álló csapat, mely a Berlini Állatkert ajándékaként került Veszprémbe. A csapat kedvencei közé tartozik a szilva és a brokkoli. Jelenleg 5 makákó látható az Állatkertben.
|