ÁLLATKERT TÖRTÉNETE

Rólunk

A Veszprémi Állatkert Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje. A Közép-Dunántúli Régió legkedveltebb turisztikai célpontja, a Balatontól mindössze 15 km-re található, Veszprém belvárosából rövid sétával érhető el. A kicsiknek és nagyoknak egyaránt feledhetetlen élményt nyújtó, különleges természeti adottságokkal rendelkező Állatkert kapuit 1958. augusztus elsején nyitotta meg, mely - hatalmas társadalmi összefogással épült fel - mindössze öt hónap leforgása alatt.

    

Az Állatkert Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író nevét viseli.

Két részből álló Állatkertünk a Fejes-völgyben, illetve az azzal szomszédos Gulya-dombon terül el.

   

A festői szépségű Fejes-völgyi területen olyan hagyományos állatkerti állatok láthatók, mint az egzotikus élőhelyről származó nagymacskák, a fekete medvék, az élénk színekben pompázó vízimadarak, de érdekességek is, mint például a játékos madagaszkári félmajmok, az igazán különleges dzselada páviánok, egy hatalmas sarkantyús teknős, a mindig kíváncsi ormányosmedvék és az elragadó kis pandák.

A Fejes-völgyben található a gyermekek legnagyobb kedvence, az egyedileg tervezett és kivitelezett Kölyökdzsungel játszóház és terrárium, ahol a kalandra vágyó lurkók kedvükre kúszhatnak, mászhatnak, kipróbálhatják a Lajhár-utat, bemászhatnak egy állatszállító ládába, de megpihenhetnek a papagáj-klubban is, vagy onnan egy fedett csúszdán le is csúszhatnak. A játszóteret terráriumok szegélyezik, ahol üvegfalakon keresztül nézhetik meg a látogatók a különleges hüllőket. 

    

A felső, úgynevezett Gulya-dombi részen találhatók a legújabb fejlesztések, mint például hazánk egyik legszebb és legnagyobb Afrika-szavanna kifutója, ahol zebrákat, impalákat és egy háromfős szélesszájú orrszarvúcsaládot csodálhatnak meg a látogatók.

    

 

A szavanna kifutó szomszédságában épült fel a kialakításában és tematikájában Európában is egyedülálló komplexum, a Majomház, melyben jelenleg gyűrűsfakú makik, dzselada páviánok és zászlósfarkú kolobuszok élnek. A belső térben csupán egy üvegfal választja el a látogatókat az állatoktól, a hatalmas külső kifutójukat pedig vizesárok szegélyezi, melynek lakói az aranyhalak és a látogatók által behozott teknősök.

A Veszprémi Állatkert eddigi legnagyobb és leglátványosabb fejlesztése 2014 februárjában kezdődött, és ennek keretében készült el az Elefánt Park, ahol a három fiatal és játékos elefántbika, Nuka, Dinkar és Félix kapott elhelyezést, továbbá a vizes élővilágot bemutató projekt, ahol a borjúfókák és a pápaszemes pingvinek életébe nyerhetnek betekintést, valamint az új orrszarvúház és a hozzá tartozó kifutó, ahol télen is megcsodálhatók a látogatók kedvencei. Az új, 2013-ban átadott Gulya-dombi vendégforgalmi bejárattal szemben látványkifutó épült, ahol lámafélék kaptak helyet, és a megnövekedett vendégforgalom miatt szükségessé vált egy akadálymentesített vizesblokk kialakítása is az új pénztár közelében. A projekt befejezéseként 2015 júniusában került átadásra az az 5 000 m2 alapterületű és 15 méter belmagasságú Madárröpde, melynek kialakítása Magyarországon egyedülálló, és ahol flamingókkal, skarlát íbiszekkel és récékkel találkozhatnak a látogatók.

Az Állatkert kiemelt hangsúlyt fektet a jövő nemzedékének környezettudatos nevelésére.

A kor szakmai elvárásainak megfelelően berendezett Böbe Majom Tanodája Oktató- és Kiállítóház ad otthont a nyári táboroknak, tanórán kívüli foglalkozásoknak, a kiállító részen pedig a látogatókat az aktuális természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó bemutató várja.

Az érdekes állatok megtekintése mellett látványetetések, állatsimogató és rendezvények színesítik az Állatkert kínálatát. 

    

Állatkertünk tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA), a Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ), aktívan részt vesz nemzetközi természetvédelmi kampányokban. Szerepet vállal fajmegmentési (EEP = Európai Veszélyeztetett Fajok Programja) és tenyésztési (ESB = Európai Törzskönyv Program) programokban.

Az Állatkert a többnyelvű ismeretterjesztés mellett hangsúlyt fektet a természet- és állatvédelem fontosságára, a gyermekeket oktatóprogramokkal várja foglalkozásokra, szabadtéri környezetismeret és biológiaórákra, nyári táborokra.

 

Névadónkról

 

Kittenberger Kálmán

Afrika-kutató, állattani gyűjtő, útirajzíró

Léva, 1881. október 10. – Nagymaros, 1958. január 4.

 

Kittenberger Kálmán, Állatkertünk névadója hazánk egyik legismertebb magyar Afrika kutatója, zoológusa és vadászírója.

Tanulmányait Léván, majd a budapesti polgári iskola tanárképzőjében folytatta. Ifjúkorától kezdve tudatosan készült a gyűjtésekre és preparálásokra, elhivatottságát fokozta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban segédpreparátori állást kapott. Először 1902-ben lépett Afrika földjére Damaszkin Arzén kísérőjeként. Élete során hat alkalommal kereste fel a fekete kontinens keleti részét, összesen 16 évet töltött a Kilimandzsáró őserdeiben, Tanzániában, Etiópiában, a Viktória-tó keleti partvidékein. Gyakran napokig követte az elefántcsordákat, hogy megfigyelje őket. Afrikai útjai során rendszeresen küldött haza szakszerűen kikészített állatokat, valamint több mint 60.000 példányból álló anyaggal gazdagította a Nemzeti Múzeumot. Afrikai élményeiről, zoológiai megfigyeléseiről könyveiben számol be, melyek közül a legismertebb: „A Kilimandzsárótól Nagymarosig”. 1914-ben, ugandai gyűjtése során, mint az ellenséges hatalmak állampolgárát letartóztatták, az indiai hadifogolytáborból öt év elteltével szabadult. Hazatérve egy évig a Nemzeti hadseregben szolgált, majd 1920 tavaszán Nagymarosra költözött. 1920-tól a Nimród című vadászújság szerkesztője és több természettudományi szaklap munkatársa, 1929-től pedig kiadótulajdonos.

Halálának évében, 1958-ban a Veszprémi Állatkert megnyitotta kapuit és felvette nevét. Emlékét R. Kiss Lenke alkotása, a Főbejárat előtt felállított bronz mellszobor őrzi.

 

Szakmai munka

A Veszprémi Állatkert, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) és a Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ) tagjaként a hazai és nemzetközileg veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett fajok fennmaradásáért indított kampányokban évről évre részt vesz.

Az Állatkertünkben számos európai ragadozó látható, ezért természetesen részt vettünk az EAZA Carnivora kampányában, amelynek célja volt, hogy felhívják a figyelmet az Európai élőhelyek sokszínűségére, 

azok humán eredetű veszélyeztetettségére hangsúlyozva a ragadozókkal való békés együttélés fontosságát és módjait.

 

Ezt követően a 2011-es év az emberszabású majmok éve volt. Az Ape Campaign címmel meghirdetett és elindított kampányban is szerepet vállaltunk, megpróbálva felhívni a figyelmet az emberszabású majmok jelenlegi helyzetére, megismertetni a közönséggel a rendkívül összetett veszélytető tényezőket és a lehetséges lépéseket, amelyeket az állatok védelme érdekében tehetünk.

A Veszprémi Állatkert egyben természetvédelmi szervezetként is működik. Ennek egyik legfontosabb területe a vadon élő megsérült állatok befogadása, gyógykezelése, és ha lehetőség van rá, rehabilitációja, majd szabadon engedése. Leginkább ragadozó madarak (egerészölyvek, macska- és fülesbaglyok), de időnként teknősök, és más hüllők is kerülnek be hozzánk, amelyek ha felépülnek, szabadon elmehetnek.

A Veszprémi Állatkert a természetvédelmi oktató és nevelő jellegű feladatokban is szerepet vállal a többnyelvű ismeretterjesztés, a szabadtéri környezetismeret és biológiaórák, a nyári táborok, valamint a 2011-ben átadott Bakonyi Erdei Mesterségek Tansövény segítségével. A Kittenberger Kálmán Növény-és Vadaspark tevékenységébe tehát több alapfeladat is tartozik: az állatok bemutatása, állatok védelme és ezáltali mentőközpont, a környezetvédelmi- és természetvédelmi oktatás és nevelés, valamint turisztikai látványosság.

A Veszprémi Állatkert az állatfajok tartása, gondozása és bemutatása mellett nagy szerepet vállal a fajmegmentési és tenyésztési programokban (EEP, ESB) is.

Az EEP (European Endangered species Programme) az Európai Veszélyeztetett Fajok Programja, mely az EAZA (European Association of Zoos and Aquaria) keretein belül működik. Minden EEP-s fajnak van egy koordinátora, aki gyűjti az adatokat az adott fajról, és az egyes állatkertekben található állatok összetételét különböző genetikai szempontok alapján állítja össze, figyelemmel kíséri a szaporítást, és az állatszállításokat. Az EEP magasabb szintű program, mint az ESB.

Intézményünk az alábbi EEP-s fajokat tartja: 

Az ESB (European StudBook) az EAZA Európai Törzskönyv Programja, melynek célja a genetikai állomány, valamint a létszám változásának követése. Ehhez a koordinátorok folyamatosan gyűjtik a különböző adatokat, melyeket egy egységes törzskönyvben tartanak nyilván.

Intézményünk az alábbi ESB-s fajokat tartja:

 

Természetvédelmi státusz

 

A Vörös Listát az IUCN, azaz a Természetvédelmi Világszövetség hozta létre 1948-ban a kihalással fenyegetett fajok védelme érdekében. Ez a legismertebb és legátfogóbb lista, mely a fajok természetvédelmi státuszát meghatározza. A Vörös Lista a következő kategóriák valamelyikébe sorolja be az állat- és növényfajokat:

  • Kihalt (EX- Extinct)
  • Vadon kihalt (EW – Extinct in the Wild)
  • Súlyosan veszélyeztetett (CR – Critically Endangered)
  • Veszélyeztetett (EN – Endangered)
  • Sebezhető (VU – Vulnerable)
  • Mérsékelten fenyegetett (NT – Near Threatened)
  • Nem fenyegetett (LC – Least Concern)
  • Adathiányos (DD – Data Deficient)
  • Felméretlen (NE – Not Evaluated)

A Washingtoni Egyezményt (CITES) a vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása céljából kötötték 1973-ban. Magyarország 1985-ben írta alá. Az egyezmény a fajokat három függelékbe sorolja be:

  • I. függelék: Azon fajok szerepelnek benne, melyek a kereskedelem káros hatásainak következtében a kihalás szélére kerültek.
  • II. függelék: Ezek a fajok szintén veszélyeztetettek a nagymértékű kereskedelem miatt, de még állományuk nincs kritikus helyzetben. A vadon élő állomány megőrzése és fenntartása céljából kereskedelmük szigorú szabályozás alá került.
  • III. függelék: Az itt szereplő fajok állománya egy adott országban veszélyeztetett, és nemzetközi segítségre van szükség ahhoz, hogy megvédjék a fajt a kereskedelem káros hatásaitól.

A CITES egyezmény az élő példányokra, a preparátumokra és a belőlük készülő dísztárgyakra, valamint használati eszközökre is vonatkozik.

Magyarországon a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei tartalmazzák a védett és fokozottan védett állatfajok listáját és azok természetvédelmi értékét, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajokat.

 

Böbe, a sztár

 

   

Állatkertünk egykori lakója, Böbe, minden idők leghíresebb magyar csimpánza volt. Böbe 1963 januárjában született Guineában, s még abban az évben veszprémi vízügyes szakembereknek köszönhetően az Állatkertbe került. Sikerült felnevelni – nagy szó volt ez akkoriban – és a játékos csimpánz egy ország kedvence lett.

   

Elvégezték vele a klasszikus viselkedéstani kísérleteket, megtanították festeni, gyurmázni, sőt, agyagozni is. Ismeretterjesztő- és oktatófilm is készült róla. Minden évben több százezren voltak rá kíváncsiak. 1969 decemberében Böbét visszaszállították szülőföldjére, Afrikába, ahol viselkedéstani kutatásokban vett részt. Nem sokkal az afrikai út után megbetegedett, majd 1970 októberében elpusztult.