Hópárduc (Uncia uncia)

  • Angol: Snow Leopard
  • Előfordulás: Közép-Ázsia hegyvidéki területei
  • Testtömeg: 23-45 kg
  • Testhossz: 1,2-1,5 m
  • Tápláléka: kisebb-nagyobb gerincesek
  • Szaporodás: 100 napos vemhesség után 2-3 utód
  • Nemzetközi védelem: CITES I., EEP

A hópárduc a legmagasabb élő nagymacskaféle, Ázsia hegyvidéki területein, 1800-5500 méteres magasságban él. Könnyen felismerhető hosszú, különleges mintázatú farkáról, melyet a meredek lejtőkön való egyensúlyozásra használ, illetve alvás közben ezzel védi orrát és száját a hidegtől. A hópárduc napnyugta után indul vadászni, főleg vadjuhokat, szarvasféléket és vadkecskéket zsákmányol. A párzási időszak januártól március közepéig tart. Az anyaállat kerek 100 napos vemhesség után hozza világra 2-3 kicsinyét, melyeket a tehéntejnél ötször zsírosabb tejével táplál. Egy hópárduc átlagosan 10-12 évig él, de fogságban akár a 20 éves kort is elérheti.

A hópárduc a tigris mellett földünk legritkább macskaféléje. Természetes élőhelyén száma drasztikusan lecsökkent. Az orrvadászok különleges mintázatú bundája, valamint a csontjainak tulajdonított gyógyhatás miatt vadásszák le őket, melyet a piacon jó pénzért tudnak eladni. A kecskepásztorok pedig gyakran nyájuk védelmében ölik meg őket. Ma természetes körülmények között már csak körülbelül 3500-7000 hópárduc egyed található.

A Veszprémi Állatkert jelenleg két hópárducnak ad otthont: Waldi, a hím a lengyelországi Krakkóból, míg Hara, a nőstény az Egyesült Királyságbeli Broxbourne-ből érkezett hozzánk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy e veszélyeztetett faj itt biztonságban szaporodhasson.

Waldi és Hara örökbefogadói:
  • Bognár Edit
  • Kiss Dávid
  • Fábián Bendegúz Soma
Waldi a hím hópárduc örökbefogadója:
  • Boa László